Közép-Európa legnagyobb, közel 600 Km²-es tava a Balaton. 77 km hosszú, szélessége 1,3-14 km, átlagos mélysége alig haladja meg a 3 métert. Az északi parton gyorsan mélyül a víz, a délin viszont akár 500 métert is besétálhatunk anélkül, hogy úsznunk kellene. A víz hőmérséklete nyáron ritkán alacsonyabb 22°C-nál, de a főszezonban a 27-28°C-ot is elérheti. A tó "cápamentes", édesvizű és a sóra érzékeny bőrűek is fürödhetnek benne. Keszthely és a Balaton északi partján fekvő közvetlen környéke már a kőkorszak idején sűrűn lakott volt. Ebben valószínűleg döntő szerepet játszottak a csodálatos természeti adottságok: a kellemes submediterrán klíma, a 15Celsius fokos éves átlaghőmérséklet és az éves szinten több mint 1800 napsütéses óra. A város vendégeit fejlett turisztikai infrastruktúrával, a kultúra, szabadidő és a sportolás számos lehetőségeivel várja. Történelmére, tradíciójára és kulturális életére való tekintettel joggal nevezhetjük a Balaton fővárosának. Keszthely 24000 lakosával számos iskolája révén nevezhető iskolavárosnak, kulturális központnak. Mivel idegenforgalmi mérlege "új távlatokat ígér", mondhatjuk fürdővárosnak. Két kitűnő strandján még a legforróbb napokon is felfrissülést nyerhetünk. Kikötőjéből rendszeresen indulnak hajók más balatoni üdülővárosokba. A sétahajókról a partra visszapillantva egységes rendszerként tárul elénk a kikötő és a Városi strandról megközelíthető 1862-ben létesített első szigetfürdő "utódépülete".Az ideérkező turisták igényeik szerint találnak szálláslehetőséget(kemping, privátszoba, panzió, hotel).De nem csak a főszezonban érdemes Keszthelyre látogatni, mert változatos programok kínálnak tavasszal és ősszel is szórakozást.A nyár eleje, illetve az ősz a legalkalmasabb a sportolásra. Több teniszpálya és lovasiskola áll rendelkezésre.

A város főterének uralkodó épülete a gótikus plébániatemplom és a mellette álló gimnázium. A templom az ide telepített ferences rend használatára épült, 1386-ban már létezett. Szentélye mellett láthatók hazánk legnagyobb felületű gótikus festményei. A téren magasodó Szentháromság-oszlopot 1770-ben állították. A Fő térről északnak induló sétálóutca meghatározó épületei a múlt század második felében épültek. A sétáló utca a Festetics kastély főbejáratához vezet. A gyönyörű barokk épület az ország harmadik legnagyobb kastélya, igazi főúri palota. Az épületben 101 helységtalálható. A kastély parkja a számos növényritkaság miatt védelem alatt áll. A Fő térről dél felé indulva érünk a Balaton Múzeum a 1928-ban átadott neobarokk épületéhez. A múzeumban a Balaton környékének történetével, növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg, értékes a római és középkori kőtár gyűjteménye is. A Bercsényi utcában találjuk a Georgikon egykori tangazdasági majorjából kialakított Majormúzeumot. A magyar agrár-felsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, borászati gyűjtemény tekinthető meg, ezen kívül még bognár- és kovácsműhely, kocsikiállítás látható. A vasútállomástól nyugatra elterülőszép parkban a Helikon-emlékmű az egykori költőitalálkozók, ésjátékok korát idézi. A parkban, a városhoz kötődő neves személyek szobrai között vezet az út a parti sétányra, a hajókikötőhöz. A keszthelyi nyári szezon programja a Helikon-ünnepségekkel már április végén elkezdődik. A Balatoni Évadnyitót május 1.-én tartják A Balaton Fesztivált is május hónapban rendezik. Nagy tömegeket vonz július végén és augusztus elején a Borfesztivál, valamint az augusztus végi Sörfesztivál. A Goldmark-udvarban esténként színházi előadások, könnyűzenei programok, néptáncegyüttesek szerepelnek. A Festetics-kastély komolyzenei programjai országos jelentőségűek. A Kossuth utcai Galériában kéthetente nyílik új képzőművészeti kiállítás.

Gyenesdiás 100 km-re Magyarország nyugati határától, a zalai Balaton-parton, a nyugat-balatoni régióban, a Keszthelyi-hegység lábánál fekszik 18,5 km² területen. Állandó lakosainak száma meghaladja a 3100 főt. A település szomszédos Keszthellyel, a kultúr várossal és Hévízzel, a világhírű gyógyfürdővárossal.
A község területe már a neolit korban (Kr.e. 3500) is lakott volt, a római kortól pedig egyre több régészeti emlék bizonyítja gazdag múltját. Gyenesdiás területén jelentős régészeti lelet, egy 301 sírt tartalmazó 1400 éves avar temetőt tártak fel.
A település területén 3 község volt, amelyek közül a legkorábbi az Árpád-kori Falud. Szent Erzsébet templomát 1333-ban említik először. Gyenest, a mai község nyugati részét, 1696-ban, mint Falud szőlőhegyét említik. Diásról, a mai község keleti részéről az első írásos emlék 1341-ből származik. Gyenest és Diást 1840-ben egyesítették. A század elején két fürdőegyesület alakult, melyek tevékenysége határozta meg az idegenforgalmat. A mai község életét is elsősorban a turizmus határozza meg,
A település kiváló strandjait a környékbeliek is szívesen választják. A két strand közül a fövenyes, homokos partú gyenesi, a kisgyermekes családok kedvelt fürdőhelye. A Diási strand (mely 2004-ben és 2005-ben Kékhullám Zászló minősítést kapott) mára a környék egyik legszebb strandja, ahol éttermek, büfék, sportszerkölcsönzők, óriáscsúszda, strandröplabda-pályák lelátóval és éjszakai világítással, foci-, a nyílt vízfelületen kialakított vízilabdapálya (mely a Balatonon az első), streetballpálya, asztalitenisz, egyéb strandi szolgáltatások, tágas napozófelület, melyet árnyas fák öveznek, és egy ingyenes autóparkoló várja Önt, barátait és családját. Az amatőr sportkedvelők sportanimátor szervezésében versenyeken, bajnokságokon mérhetik össze tudásukat, míg 2005-től a gyerekekkel külön animátor foglalkozik a nyári hónapokban.
A Horgászegyesület kikötői sokoldalú szolgáltatásokat nyújtanak a horgászoknak. A Yacht Egylet 100 férőhelyes vitorláskikötője vendégvitorlásokat is fogad.
Az erdei kirándulóközpontban, a Nagymezőn egy 16 állomásból álló erdei tornapálya, a 3 szintes Festetics-kilátó és a Berzsenyi-kilátó várja a látogatókat. A Csider-völgyben nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas koronglövő-pálya működik, amelyet a vendégek is igénybe vehetnek és kipróbálhatják a skeet, futócél- és más lövészetet. A lovas militari pályán nemzetközi és országos bajnokságokat is rendeznek. A lovaglási lehetőség télen-nyáron sok látogatót vonz. A község határában található a Vadlány-barlang, megtekintésre ajánlott az egykori dolomitbánya is.
Akár erdei utakon, ösvényeken, akár kiépített kerékpárutakon (lásd Balatoni bringakörút) kellemes kirándulást, felfedezést tehet. Figyelmébe ajánljuk Gyenesdiáson a Balatoni bringakörút 2005. júniusában megnyílt (hiánypótló) kerékpáros fogadót, a Bringa tanyát, ahol kerékpárszerviz, fagyizó, snackbár és információs pont várja a kétkeréken érkezőket.
A Turisztikai Egyesület szervezésében bárki részt vehet a különböző sport és kézműves programokon (vitorlázás, lövészet, röplabda, korongozás, és kerámiakészítés), ill. kirándulásokon (gyalog- és kerékpártúra); de a település évente megrendezésre kerülő, hagyományos rendezvényei is kicsiknek és nagyoknak egyaránt kellemes szórakozási lehetőséget kínálnak.
Mindezek mellett a magyar konyha, kiváló borok és a vendéglátás művészete nyújt felejthetetlen élményt nemcsak az ínyenceknek.
Az ideérkezőket a vendégszerető helyiek fizetővendég-szobákba, színvonalas apartmanokba, panziókba, kempingekbe várják.
Amennyiben sikerült felkelteni érdeklődését, látogasson el hozzánk és kellemes emlékekkel gazdagodva, gondoljon mindig Gyenesdiásra.

A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötő lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegű település állandó lakosainak száma 1754 fő. A helyi kulturált fürdőéletet az 1930-ban alakult Fürdőegylet alapozta meg. A falu életének, fejlődéséneka hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom. A községtől nyugatra, a Balaton partján szigetként emelkedik ki a Szent Mihály-domb dolomitszöge. A domb tetején korábban megerősített lakótorony, a török időkben pedig figyelőtorony állt. Ennek romjaira épült 1739-ben a ma is látható fogadalmi kápolna. Ajánlott nyári látnivaló a művelődési ház nyári időszaki kiállítása. Szezonnyitó program júniusban a Szent Iván-éji tűzgyújtás. A környék borait bemutató Boros-forgatag ideje július negyedik hétvégéje. Augusztus második vasárnapja a "40 halász emléknapja", melynek célja, hogy a balatoni halászat közös emléknapja legyen. A község szeptemberi nevezetes rendezvénye a Mária-napi Vashegyi Búcsú.

A település határában a műút a Szépkilátó nevű dombra kapaszkodik. Innen visszatekintve páratlanul szép kilátás nyílik a Tapolcai-medence bazalthegyeire, a szigligeti várra, Badacsonyra és a tó egész nyugati medencéjére. A községet ma az idegenforgalom élteti. Amíg régen a szőlő adta a fő megélhetést, ma a vendéglátás és a szobakiadás. Balatongyörök lakosainak száma mintegy 665 fő. A Kossuth utcában álló római katolikus templom klasszicista stílusbanépült 1831 és 1833 között. A templomelőtti kőkeresztet 1848-ban állították. A községházán időszaki kiállításokat rendeznek. A nyári szezonnyitó ünnepséget Pünkösd vasárnapján tartják, nagy kirakodóvásár keretében. Júliusban és Augusztusban a helyi borok jegyében kétnapos fesztiválokat tartanak.